A Reklám 7 csicsergő csütörtökén Baittrok Borbála (Median) előadásából kiderült, hogy a magyar internet heavy userei a középkorú nők.

Ők azok akik egyre több időt töltenek el internetezéssel, akik rengeteg weboldalt látogatnak meg, és egyre többet neteznek otthon, főműsoridőben, tévézés közben.

Pár friss tény a magyar cégek internet használatáról:

• 4,5 millió hazai internetező közül munkahelyén mintegy 930 ezer fő böngészhet az internetes tartalmak között.
• A +10 fős cégek 97 százaléka, az 1 főnél többet foglalkoztató mikrovállalatoknak a 70%-a használja az internetet.
• Több mint 180 ezer, legalább 1 fős hazai cégnél van lehetőség honlapok böngészésére vagy e-mail-üzenetek küldésére.

Az adatok a Bell Research 2009-es kutatásából származnak, és további részletek itt.

De mit is jelentenek ezek a számok?

Ma már az internet az üzleti életben megkerülhetetlen.
Az ország lakosságának majdnem a fele legalább egy helyről internetezik, a magánéleti és az üzleti döntéseiben egyaránt használja az internetet információ szerzésre és aktívan használja kommunikációra is.

Ez azt is jelenti, hogy amelyik magyar cégnek ma nincsen jelen interneten (vagy jelen van, de nem elég hatékonyan), az adott estben komoly versenyhátrányba kerülhet.
A kutatásoktól függetlenül is tapasztaljuk ügyfeleink visszajelzései alapján is, hogy nagyon kevés olyan cég van, akinek ne lenne szüksége a célpiacéhoz igazodó internetes megjelenésre és kommunikációra.

Még azok a cégek is, akiknek olyan területen vannak, ahol nem interneten történik az értékesítés, a fő kommunikáció, vagy a marketingkommunikáció nagy része (pl. építőiparnál beszállítók, beruházók vagy kis szolgáltatók pl. fodrászok) sokat tudnak profitálni ha jelen vannak interneten. Főleg ha jól vannak jelen interneten.

Azért írom egyébként, hogy jelen vannak interneten, mert ma már nem (csak) a honlap jelenti az internetes jelenlétet.
A tipikus céges honlap mellett (vagy éppen helyett!) sok más megoldás jelenti ma a cégeknek illetve a fogyasztóknak az internetes jelenlétet. Blogok, Facebook oldalak, Twitter, stb. Mindegyik fontos eleme lehet a céges kommunikációnak.

Egy a fontos: a célpiachoz illeszkedő és az értékesítési illetve a marketing célokat támogató, hatékony internetes jelenlétet biztosítani. Persze csak akkor, ha egy cégnek fontosak az üzleti eredményei.

Mivel ez egy kézenfekvő lehetőség, egyre többen vásárolnak interneten. A karácsonyi időszakban pedig még többen, hiszen otthonról, kényelmesen, sorban állás nélkül intézhetünk el egy csomó mindent.

Ilyenkor azonban -sajnos saját tapasztalat- a problémák is sokkal intenzívebben előjönnek, ha egy cég nem figyel arra, milyen termékeket illetve milyen szolgáltatást, és hogyan (!) kínál neten.
Ha pedig egy ilyen kényes időszakban okozunk csalódást egy vevőnek, könnyen lehet, hogy soha többé nem jön a közelünkbe, akármilyen minőségi javuláson megy át a termék / cég / szolgáltatás később.

Mik azok, amik egy honlapnál segíthetnek abban, hogy bizalmat ébresszen és ezzel ösztönözzön vásárlásra?
Mik azok, amik a vásárlás folyamán problémát okozhatnak és fel kell rájuk készülni?

Nézzünk néhány példát!

A mai reggelimet két tárgyalás között az Ikeában költöttem el, ahol az ilyenkor szokásos vásárlóközönség volt leginkább jelen: kismamák, várandós lányok, asszonyok, és persze nyugdíjasok.

Hozzám legközelebb három nyugdíjas néni ült, és egyszer csak a következő beszélgetésfoszlányra kaptam fel a fejem:

- ... múlt héten bejelentettem a gázóra állását interneten, de nehéz volt.
- Lassan tudtál regisztrálni?
- Igen lassan, nem volt könnyű.

Gondoltam: persze biztos nehéz lehetett szegénynek végigverekedni magát  az internetes regisztrációkon, megerősítéseken, űrlapokon, biztos most kezd internetezni, nem csoda, hogy nehéz volt. (Persze ekkor már nagyon figyeltem, bevallom.) De folytatták a beszélgetést

- A múltkor, amikor az áramot regisztráltam, az sokkal könnyebben ment, de itt a gáz bejelentésekor olyan nehezen kezelhető volt a honlap...

Na ettől teljesen készen voltam, hiszen még pár hasonló mondatból kiderült, hogy a hölgyek nem ma kezdték a „szakmát”, rutinos internetezők. Leveleznek, keresnek, fényképeket nézegetnek, recepteket gyűjtenek, információkat böngésznek utazásról, receptekről, szabásmintákról. Gyakorlatilag minden jellemző és fontos dolgot csinálnak interneten, amit fiatalabb társaik.

Két tanulsága van a dolognak: 

1. Bármilyen szakterületen is vagy, ne gondold, hogy a célpiacod nem keres interneten. Látod, a nyugdíjasok is aktívan használják már az internetet, biztos, hogy a Te ügyfeleid is, maximum olyan az online kommunikációs, hogy nem vagy képes eljutni hozzájuk.
2. Ha van honlapod (főleg ha van rajta regisztráció, kapcsolat felület, vásárlási lehetőség, stb. ) akkor az nagyon egyszerű, nagyon könnyen kezelhető és nagyon egyértelmű legyen!

Manapság egyre többet hallani a digitális televíziózásról, és arról, hogy a most vásárolt tv-ket egy év múlva ki lehet dobni, mert nem lesznek jók semmire. Kíváncsi voltam mi igaz ebből és mi nem, tekintve, hogy tv rendszereket mi is tervezünk, építünk. Így beültem a pécsi Széchenyi István Szakközépben egy előadásra ami épp erről szólt.

Persze nem szó szerint az internet, de a számítógépes hálózatok nagyban hozzájárultak 11.000,- Ft megteremtődéséhez, majd elpusztításához.
Az egész a Tescoban kezdődött, ahol kivételesen pénzt kaptam és nem adtam. Pénzt vettem fel egy automatából. 11.000,- Ft-ot, melyet pénztárcám megtakarításaimat tartalmazó rekeszébe helyeztem.

Tudom sokakat meglep egy kérdés egy blogon (mi lesz itt akkor, ha maga a blog lesz a téma?! ), de nem árt kicsit rendet tenni az elvarázsolt technológiák között, mivel sokakban még ma is felmerül ez a kérdés.

Egyre több helyen látjuk a különböző ikonokat, egyre több programban tudjuk használni ezt a megoldást, de azt tapasztalom, még vannak fehér foltok, mire is jó ez az egész.
Nem elsősorban technológiai, sokkal inkább felhasználhatósági oldalról írok erről a dologról néhány szót, hogy azok is jobban képbe kerüljenek, akiknek nem bitek folynak az ereikben.

Azt már nagyjából leírtam, mire jó egy látogatottsági statisztika a
weboldalunknál, és azt is, hogy én leggyakrabban a Google Analytics-et használom.

Most az a gyakorlati része következik a dolognak, hogy hogyan telepítsük a Google Analytics-et, illetve hogyan tudjuk elkezdeni a használatát. 

Pár éve lakást vásároltunk. Bújtuk az ingatlanos újságokat, jártuk sorba a hirdetéseket, és találgattuk, hogy vajon megéri az a lakás? Nem akarnak át vágni minket?
De mostantól ennek vége! (?)

Itt az internetes-térkép-ingatlan-adatbázis kánaán...

Sokat hangoztatjuk ezt a tételt: egy rossz weboldal többet árt, mintha nem lenne. Persze ezt nehéz elhinni, hiszen egy weboldal az üzleti élet szuperlativusza, egy webáruhház pedig az igazi megoldás a vevőszerzésre és az értékesítésre.

Legalább is sokan hajlamosak ezt hinni.
Most leírok egy példát, hogy is működik a dolog a gyakorlatban, amikor a weboldal többet árt, mint használ...