Avagy: hol szerezhetünk adatokat a marketing akciók előkészítéséhez, ha nincs pénzünk részletes piackutatásra?

Aki kicsit komolyan vette eddig a marketingjét, mielőtt elindított volna egy kampányt vagy egy akciót, megpróbált információkat szerezni a piacról.
De mivel egy kisvállalkozásnak nincs általában kerete piackutatásokra, ez nem mindig volt egyszerű dolog.

De még is volt pár eszköz és információforrás ami eddig rendelkezésünkre állt, ráadásul a múlt héten egy újabb hasznossal bővült az ingyenesen elérhető adatok sora.

Nézzük hát végig a négy legfontosabb ingyenes információforrást a marketing előkészítések területén, amit mindenképpen érdemes használni.

Örülnél, ha egy nap két-háromszáz ezer magyar internetező ismerné meg a Neved?
Ha kint lennél az index.hu címlapján?
Ha a Facebook profilodat tízezrek látogatták meg?

És ha mindez azért történne, mert csatlakoztál a "pina" nevű Facebook csoporthoz?

Ma ez történt, ráadásul egy magyar polgármesterrel.

Hogy lehet elkerülni az ilyen eseteket?

Avagy, miért figyel ma egyre több marketinges és vállalkozó a közösségi oldalakra?
Ma a két legtöbb oldalletöltést generáló portál Magyarországon az IWIW és a Facebook (Google AdPlanner december, via Netkutatások).

Talán nem véletlen, hogy az összes marketinges most a közösségi médián keresztüli kommunikációt ajánlja ügyfeleinek, és azon belül is elsősorban a  Facebook-ot.

De miért pont a Facebook? Miért nem a jó öreg IWIW?

Nem kell minden vállalkozónak Twitterezni és nem kell minden vállalkozónak Facebookon kommunikálni (nem kell minden vállalkozónak hírlevelet küldeni, meg ebook-ot gyártani)!

Nem kell, pedig holnap a Marketing Expó egyik témája valószínűleg az lesz, hogy Wolf Gábor, a kkv marketing hazai pápája (ennek minden negatív és pozitív jelentését ide értve) ki fogja hirdetni, hogy  vége a hírlevél korszaknak, és itt az új vevőszerzési eszköz: a közösségi média.

Gábor ki fogja jelölni az új utat: magyar kkv-k, irány a Twitter és irány a Facebook!
Sokasodjatok, kövessétek egymást, gyűjtsetek híveket, és eljön az új üzleti mennyország!

Pár friss tény a magyar cégek internet használatáról:

• 4,5 millió hazai internetező közül munkahelyén mintegy 930 ezer fő böngészhet az internetes tartalmak között.
• A +10 fős cégek 97 százaléka, az 1 főnél többet foglalkoztató mikrovállalatoknak a 70%-a használja az internetet.
• Több mint 180 ezer, legalább 1 fős hazai cégnél van lehetőség honlapok böngészésére vagy e-mail-üzenetek küldésére.

Az adatok a Bell Research 2009-es kutatásából származnak, és további részletek itt.

De mit is jelentenek ezek a számok?

Ma már az internet az üzleti életben megkerülhetetlen.
Az ország lakosságának majdnem a fele legalább egy helyről internetezik, a magánéleti és az üzleti döntéseiben egyaránt használja az internetet információ szerzésre és aktívan használja kommunikációra is.

Ez azt is jelenti, hogy amelyik magyar cégnek ma nincsen jelen interneten (vagy jelen van, de nem elég hatékonyan), az adott estben komoly versenyhátrányba kerülhet.
A kutatásoktól függetlenül is tapasztaljuk ügyfeleink visszajelzései alapján is, hogy nagyon kevés olyan cég van, akinek ne lenne szüksége a célpiacéhoz igazodó internetes megjelenésre és kommunikációra.

Még azok a cégek is, akiknek olyan területen vannak, ahol nem interneten történik az értékesítés, a fő kommunikáció, vagy a marketingkommunikáció nagy része (pl. építőiparnál beszállítók, beruházók vagy kis szolgáltatók pl. fodrászok) sokat tudnak profitálni ha jelen vannak interneten. Főleg ha jól vannak jelen interneten.

Azért írom egyébként, hogy jelen vannak interneten, mert ma már nem (csak) a honlap jelenti az internetes jelenlétet.
A tipikus céges honlap mellett (vagy éppen helyett!) sok más megoldás jelenti ma a cégeknek illetve a fogyasztóknak az internetes jelenlétet. Blogok, Facebook oldalak, Twitter, stb. Mindegyik fontos eleme lehet a céges kommunikációnak.

Egy a fontos: a célpiachoz illeszkedő és az értékesítési illetve a marketing célokat támogató, hatékony internetes jelenlétet biztosítani. Persze csak akkor, ha egy cégnek fontosak az üzleti eredményei.

Avagy ne hagyd kipukkanni a lufit!

Paprikás krumpli vagy serpenyős burgonya?

Régen, amikor elkezdtem járni az iskolamenzára, néhány étel nevénél zavarba jöttem.
Nem értettem, miért kell találgatnom, hogy mi az a gránátos kocka, vagy éppen a serpenyős burgonya, amikor a tányéron krumplis tésztát vagy éppen paprikás krumplit látok.

Valamilyen rejtélyes okból a konyhavezetőknek olyan nevet kellett adni minden ételnek, amitől komolyabban hangzik, mint ami...

Nem mintha a tizenpáréves gyerekeknek bári gondjuk lett volna az ételek étköznapi elnevezésével.

Kicsit így vannak ma a weblapok tulajdonosai is: olyan szavakat használnak amik szerintük szakmailag megfelelő (esetleg politikailag korrekt), és nem nevezik nevén a dolgokat.

Viszont a fránya látogató csak nem azokat a szavakat akarja használni amik szakmailag jók!

Hiába árulsz egyszemszerkezetű adalékanyagot, ha a vevő kavicsot keres, ne adj isten(!) sódert..
Hiába a legjobb terméked az elektromos fali vízmelegítő, ha a potenciális ügyfelek bojlert írnak a Google kereső mezőjébe.

Az érdekes egyébként ebben az, hogy az ilyen weblaptulajdonosok, a hétköznapi életben ugyanazokat a szavakat használják, mint a vevők, és amiket a wbelapjukon kínosan igyekeznek elkerülni...

Pedig a marketing környezetben a szövegek nem így működnek.
Ha a vásárlód nem érti meg miről beszélsz, vagy egy kicsit is elbizonytalanodik, lehet, hogy vesztettél.
Ha azon gondolkodsz, miért nem megy a honlapod, miért nem jön elég látogató, vagy miért nem veszi fel Veled a kapcsolatot elég érdeklődő, az ok lehet ilyen prózai is: nem nevezed (közismert) nevén a dolgokat.

Gondolkodj a vevőd fejével!
És beszélj a nyelvükön!
Figyeld a szóhasználatukat, és azokat alkalmazd weblapodon is, és az online hirdetéseidben is!

Többen fognak oda találni a honlapodra, és többen fognak vásárolni is illetve kapcsolatba lépni veled, hiszen érteni fogják, miről beszélsz.

p.s.: Ha már ezzel kezdtem, egy tipp a paprikás krumplihoz: én a végén mielőtt elkészül, beleütök a lobogó kajába tojást, és nem keverem össze, hanem hagyom megfőni.
Ha pont jókor veszem ki, akkor a fehérje már megfő a paprikás lében, a sárgája viszont még lágy marad.
Nem feltétlenül esztétikus, viszont baromi finom!